Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1384 rendelete (a továbbiakban: Rendelet), amelyet 2026. június 17-én fogadtak el, majd az EU Hivatalos Lapjában kihirdettek, 2026. július 1-jétől új szabályokat vezet be az Európai Unióba történő acélimportra vonatkozóan. A rendelet célja az uniós acélipar védelme a globális kapacitásfeleslegből eredő piaci torzulásokkal szemben új vámkontingensek és kereskedelemvédelmi intézkedések bevezetésével.
Az új szabályozás értelmében az Európai Unió a Rendelet I. mellékletében meghatározott 30 acéltermék-kategóriára külön vámkontingenseket nyit. Az éves vámkontingens teljes mennyisége 18 345 922 tonna, amely az eddig alkalmazott mennyiséghez képest mintegy 47%-os csökkentést jelent. A kontingensek minden évben július 1-jétől a következő év június 30-ig érvényesek, kezelésük pedig továbbra is negyedéves bontásban történik. A konkrét mennyiségeket a Rendelet II. melléklete tartalmazza termékkategóriánként.
A vámkontingensek kimerülését követően az adott termékkategóriába tartozó importtermékekre 50%-os kiegészítő vám alkalmazandó (az eddigi 25%-os kiegészítő vám helyett). Fontos hangsúlyozni, hogy a preferenciális származás önmagában nem mentesít a védintézkedés alkalmazása alól. A Rendelet kizárólag az Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából származó termékekre, valamint a 6. cikk szerinti kétoldalú védintézkedés hatálya alá tartozó országokra állapít meg kivételt.
A Rendelet hatálya rendkívül széles termékkört érint, az I. melléklet nagyszámú KN- és TARIC-kódot sorol fel. A védintézkedés többek között kiterjed:
- melegen és hidegen hengerelt acéllemezekre;
- horganyzott és egyéb bevonatos lemezekre;
- rozsdamentes acéllemezekre;
- rúd- és idomacélokra;
- betonacélokra;
- huzalokra;
- hegesztett és varrat nélküli acélcsövekre;
- üreges profilokra;
- valamint számos egyéb, a Kombinált Nómenklatúra 72. és 73. árucsoportjába tartozó acélipari félkész- és késztermékre.
A Rendelet további fontos változása, hogy 2026. október 1-jétől bevezeti az úgynevezett „melt and pour” (olvasztás és öntés) elvet. Ettől az időponttól kezdve az acél származásának igazolásához már nem elegendő a legutolsó feldolgozás helyének igazolása, hanem az importőrnek azt az országot is igazolnia kell, ahol a vasat vagy acélt először megolvasztották, majd első alkalommal szilárd állapotba öntötték. A szükséges igazolás jellemzően üzemi vizsgálati bizonylattal (Mill Test Certificate – MTC) vagy más, a Bizottság által elfogadott dokumentummal történhet. A bizonyítékok pontos körét a Bizottság külön végrehajtási rendeletben határozza meg, amelyet legkésőbb 2026. augusztus 31-ig kell elfogadnia.
Maga a Rendelet nem tartalmaz negyedéves vámkontingens-bontást vagy exportáló országonkénti elosztást. A Bizottság külön végrehajtási rendeletben fogja meghatározni a vámkontingensek exportáló országok szerinti felosztását.
Az új szabályok alkalmazására való felkészülés érdekében az acéltermékeket importáló vállalkozásoknak indokolt:
- felülvizsgálni a termékek vámtarifaszámát, és ellenőrizni, hogy az adott áru a Rendelet hatálya alá tartozik-e;
- felkészülni az új származásigazolási követelményekre, különösen az „olvasztás és öntés” helyének igazolására, valamint biztosítani a szükséges dokumentumok (pl. Mill Test Certificate) rendelkezésre állását;
- figyelemmel kísérni a hamarosan várható bizottsági végrehajtási rendeleteket, amelyek meghatározzák az exportáló országok szerinti vámkontingensek elosztását, valamint az elfogadható bizonyítékok körét;
- felmérni a vámkontingensek kimerülésének pénzügyi kockázatát, mivel a kontingensen felüli importot 50%-os kiegészítő vám terheli.
Sábián Zsolt vámszakami igazgatóhelyettes
Ghibli Szállítmányozási Kft.